Szombaton elindultunk Trachia tartomanyba es ott vart minket a jargany, ami felvitte cuccainkat az 1050 meteen talalhato turistahazba.
A "jargyan" szinte uj allapotban volt korahoz (1964-ben gyartottak) kepest es a fustot is ugy eregette, mint egy jarmu, ami vele egyszerre keszult. Az izgalmat fokozta, hogy mi a platon utaztunk a hegyre, mert mindenki lusta volt maszni. Kesobb - lefele jovetnel - kiderult, hogy ez nem is volt olyan lust dontes, mint okos.
A csucson csodalatos latvany tarult elenk:
Tovabba:
Szetintem megerte a razkodast.
A hegyen fonokom gulyast fozott. Egy amolyan lengyel-szerb-belga ihletesu, olszos izu, magyar fuszerezesu gulyas ala Pick sikerult belole:
Senki nem panaszkodott a gulyasra, hamar elfogyott. Annyira hamar, hogy nem is vartunk sokat es elkezdtuk sutni a husikat is:
.jpg)
Lakomank utan a szorakozas jott, amikor a helyik koreben ismet sikert arattak munkatarsaink:
Egy kicsit en is hozzajarultam az kivalo hangulathoz. A buli csucspontjan magamhoz ragatam a szerszamot es magyar nepdalokat tanitottam a megjelenteknek (a pontatlansagokert elnezest kerek):
A reggel nagyon neheze jott el... Mivel a mulatsag abbol allt, hogy helyi nepzenet hallgattak mikozben futyuletek es tapsoltak, hamar unalmassa valt a musor es aludni tertunk. A reggelig kitarto futyulo es tapsolo csapatnak ezuton is kivanok sok sikert szerepleseikhez es remelem mersekelt sikerben lesz reszuk mashol is.
Na de mi kipihenten masztunk le a hegyrol, kezunkben a bograccsal es alvannyal. Hazauton megalltunk egy emlekmunel:
A kimerito nap vegen kimerultem tertem agyamba.
