Borzalmas volt a hetvegi utam Bulgariaba. Miutan egesz penteken es szombaton masrol sem szoltak a hirek csak a 30ezer, 300ezer torok autorol, konnyen eldolt, hogy Romanianak veszem az iranyt. Egy eve mar rafaztunk az csodalatos roman utakkal, ez most sem volt mashogy. Atlag 60km/h volt a sebessegem a bolgar hatarig. Na de a kompra 2 orat vartam. (Mondjuk kozben aludtam, szoval annyira nem volt rossz.) Meg egyszer sem volt ilyen a ket alkalom kozul, hogy a komp nem jott 20 percen belul. A legviccesebb megis az volt, amikor feltavon a radio bejelentette, hogy a hataron megszunt a varakozas. Na szep. Mondujuk a szerb-bolgar hatarhelyzetrol nem volt info, szoval lehet, hogy megis elkerultem egy 6 oras varakozast... 4-re mar agyban is voltam egy 9-re beretem az irodaba. A munkatarsak kerdeztek, hogy milyen buliban voltam, de nem arultam el nekik.
Ma mar itt a kedvenc vevonk ujra, szoval a ket ebed es az esti gyarlatogatas minden bizonnyal a het fenypontjava novi ki magat. Holnap megnezzuk a papirokat es estere mar nem kell eroltetett poenokat mondanom az unalmas vacsoran. A lean kurzusos viccem mindig bejon nekik es csak remenykedek, hogy nem oket untattam legutobb is ezzel a nem tul vicces szakmai humorral.