Megjottek a baratok:
A kastely pincejeben szolgatak fel nekunk finom pogit es gulyast. Kicsit furcsa, hogy miutan mindenki evett egy tanyerral, el is vittek a teriteket. Kozelharc folyt egy masodik adagert. Nem ertem, hogy ha mar lefozi egy etterem az adag etelt, akkor nem mindegy, hogy mennyi fogy el belole?!?!?
Az este folyamant mindenki kapott tanacsot es biztatast:
Nem is igazan kellett minket biztatni, egyedul dontottunk es semmifele kenyszer nem hatott rank. Persze sokan fognak majd szamolgatni es gondoljak ezt mashogy, de NEM!
Na a vacsi nem sokaig tartott, mert masnap nagy nap volt. Reggel az atyanal kedztem es megbantam buneimet. Na nem azert, mert kotelezo. Meg volt egy-ket idegbeteg kör virgaggal es franciaval, de ez nem zavart meg es hamarosan oltozkodni kezdtem.
Hosszu ido utan ismet engedtem, hogy edesanyam felugyelje az oltozkodest es aput is engedtem, hogy segitsen. Azt hiszem utoljara 3 evesen volt ilyen jelenet, utana mar individumkent vegeztem az oltozkodes bonyolult feladatat.
Az anyakonyvezetohoz en erkeztem korabban es csak az ajotban lattam meg a jovendobelim:
Az anyakonyvezeto MC jobban hasznalta a hangtechnikat, mint DJ. Tiesto. Stop, Play es Skip gombokkal olyan hangulatot teremtett, hogy azt napokig emlegettuk. A lenyeg, hogy furcsan jott ki amikor Robbie Williams-be fagyott a szo es megallt a zene.A polgari szertartas annyira rendben zajlott, hogy a vegen unnepeltunk is.
A finom pezsgo nem is volt pezsgo francia baratunk szerintem, mert a pezsgo csak Champaigne videken terem. Nekunk azert izlett, egyeseknek annyira, hogy a maradekot elhoztak magukkal a kastelybe:-) Neved azert nem irtam oda:-)
Az egyhazi szertartast Róbert atya tartotta, aki Szekesfehervaron ismertunk meg.
A beszed igen egyedi es ude volt, a szertartas a megszokott. A zenevalasztas nem volt megszokott, igy a klasszikus melodia gitaron szolalt meg. Róbert atya velunk maradt a vacsorara es remeljuk, hogy hamarosan egyeb egyhazzal kapcsolatos feladatokat es ellat majd nekunk.
Az vacsi utan tancra perdultunk, volt keringo es Titanic.
A zenet igen komoly csapat szolgaltatta. Nem lattam ures tancparkettet. A buli vegen, szokasomhoz hiven ismet dalolasba kedtem es elvettem a mikrofont. Aranyosak voltak, mert nem kevertek le es jatszottak a zenet.
Nagyon finom tortat sutottek nekunk es vendegeinknak.
Sajnos a tortabol nem maradt, porkolttel es toltottkaposztaval viszont megtoltottunk par fagasztot.
A torta utan ujabb tancika es ujabb adag etel kerult ki az asztalokra, de ebbol nem fogyott sok, mint ahogy kavebol sem. A fotosunk aludni tert, igy a buli tovabbi resze nem kerult megorokitesre.
Kivulrol nem derult ki, hogy mi jol ereztuk magunkat odabent.
Ha valaki nem erezte magat jol, akkor az magara vessen, hogy ezt nem hozta tudtunkra a helyszinen...
Alvas utan kezdodott a naszutunk elso mozzanata, amely soran elrepultunk Szofiaba.
A kepeket koszonom a fotosunknak!
Folyt. kov....
