Nos lagzi utan elertuk a repcsit es Szofiaban landoltunk. A hazban persze nem volt futes, mert mielott nosulni indultam 16°C volt. Masnap indultunk a repterre, de elotte oda adtam a kulcsomat egy munkatarsnak es megkertem, hogy futson be mielott hazaerunk. Mondta, hogy oke, de o megy akkor kirandulni par napra. Megallapodtunk benne, hogy semmi gaz, inditsa el a kazant, amikor meg itthon van es adja le az egyetlen kulcsot a ceg portajan. (ez sekobb fontos lesz)
A moszkvai jaratra idoben kiertunk, helyunk volt boven, igy alvassal toltottuk az utat. A moszkvai repter (Seremetjevo) egy nagy rakas tragya. Fembol keszult padok, udvariatlan kiszolgalas, mert mingya' jon a valtas... borzalmas. Na mindegy a szent cel feledtette a problemakat. A hanoi jarat sem volt tomve, igy jol megneztuk a kijelzon, hogy hol van meg hely es teljes sorokat foglatunk le, hogy jo nagyot tudjunk aludni. Minden rendben is volt leszallasig, amikor Veronika melle ult egy neni, aki ket zacskot is felhasznalt az erre a celra rendszeresitettek kozul. Rogton jobb lett a hangulatom nekem is...
Na de Hanoi csodas hely. Ez mar a repteren is kiderult, ahol hutoszekrenyt lehet vasarolni a Duty Free aruhazban:
Na ugye??? Mivel biztosra tudtuk, hogy van a szallodan huto, ezert nem vettunk. Amugy jo erzes volt tudni, hogy barmikor vehetunk egyet.
A repteren taxit kerestunk, volt sok onkentes sok penzert es kevesebb kevesebb penzert. Vegul kezet fogtunk es indultunk. Nagyon szep autopalya, fizetos kapuk, tiszta nyugat... egy darabig.
A varosba erve ezt lattuk:
Mindenkinek van motorja, legalabb ketto... Nagyon komoly. Forgalomiranyito lampak vannak, de minek?!?! Na jo, a nagy keresztezodesekben. Atkellni az uton ugy lehet, hogy az ember egyszer csak elindul. Allando sebesseggel kell haladni, mert azt a motoros ki tudja szamolni es idoben tud reagalni.
Minden jarmuvon van duda. Az inditokulcs inditja es zarja hangjat. Ha kozelit a keresztezodesbe, akkor azert, ha tavolodik azert, ha elozni keszul azert, ha megelozte azert. A szerenyebb jarmuvokon, csak csengo van es azt is tok foloslegesen hasznaljak. Viszont jo a hangzavar.
Az ut kozepen felfestett jelek parkolok, amelyeket este hasznalnak. Nap kozben igy nez ki egy parkolo:
Az epp mozgasban levo motorok az ut kozepen parkolnak az ejszaka folyaman. Sajnos arrol nincs kep, csak a napkozbeni tarolas modjarol. Vicces az is, amikor a boltba viszi be az arus a motorjat es mint berendezesi targyat kerulgetik a vevok ket nadrag vasarlasa kozott. Jaa, es hogy mit latni a parkoloban? Rolam elnevezett motort:
Szerintem vicces. Van belole eleg, megis napokig kerestem a masodikat, hogy lefenykepezhessem. Utana megint dogivel lattam.
A legjobb kozlekedesi eszkoz a Mototaxi. Konnyu felismerni a vezetot, mert "hello mototaxi" a koszontese. Sem a mototaxit sem a riksat nem probaltam. Tuktuk-oltunk, de mas orszagban. Vietnamban vegulis mindenki azzal kozlekedik, ami rendelkezesere all:
Gyalog talan kevesebben jarnak, mint motorral. Mercivel meg kevesebben. Toyota Camry-bol annyit volt, mint itthon a Swiftbol. Amugy erdekes, hogy Vietnamban kommunizmus van es megis van vagyona a maganszemelyeknek. Raadasul WTO tagok. Nagy reszuk multinal doglozik es havi beruk elerheti a 200 dolcsit is.
A kommunizmus jeleit konnyek felfedeztuk.
Van sarlojuk es kalapacsuk(1930 ota), de szivesen fogadjak el a dollart a turistaktol egy foto kedveert. Na meg a segitokesz emberkek, akik a taxibol kiszallas utan elmagyarazzak, hogy zarva a hotel, ahova indulunk (mindegy melyik, mindegyik zarva) es ok tudnak egy hasonlot a kornyeken. Mondjuk itt a taxis is furcsa, hogy miert nem visz el a szalodaig. Szoval a segitokeszseg hatartalan. Szerencsere ilyenbol van kevesebb es sokkal tobb a kedves, valoban segitokesz emberke.
Vidam maszkokat nem azert arulnak, hogy letakarjak banatukat:
A sok vidamkodas utan szukseges a megfelelo taplalkozas. Na ez nem egyszeru eset. Vannak ettermek, utcai arusok, kifozesek(tudom, hogy kifozde, de van aki kifozesnek enekli). Alap, hogy teszta kerul mindenbe. Lehet az rizsteszta vagy amit mi ismerunk. Pont olyan kunkori a cucc, mint amit a vietnami instant levesekben lehet itthon is kapni. Egy kis teszta, egy kis zoldseg(valaminek a levele) es egy kis hus az osszetevoje a jellegzetes nuddle soupnak. Na ebbol a levesbol nem kerek most egy par evig. (Furcsa, mert host, ahogy beszelek rola meg is kivantam...)
Alapszabaly, hogy mindent jol meg kell fozni. Azt gondolom ok is tudjak. Van olyan etterem, ahol mindenki maganak keszitheti el az ennivalojat. Amolyan raklet jelleg, csak epp levest fozunk vagy mit?!?!
Na ha nincs kedve az embernek etterembe enni, akkor jon az utcai arus:
Ugye??? Szo szerint jon... Nagyon jopofa ez a Fast Food rendszer. Nem am MC Donalds. Azt nem sikerult kideriteni, hogy a rendszer milyen elven mukodik. Nem tudom, hogy hazhoz hivhato-e vagy csak korbejar es leallitom, ha ehes vagyok. Amint megall a neni, maris kiteszi portekait es fozni kezd. A vendeg meg csak kenyelmesen helyet foglal es eszik:
Mint lathato, nem csak a szegenyek konyhaja ez. Biztos nagyon finom, de nem voltunk batrak.
Hat ennyit az elso vietnami benyomasokrol. Kovetkezik a ket kirandulasunk, az utunk a repterre es a kovetkezo helyszinek...
Naszut - nekifutas es elso allomas
2008.03.10. 14:09 | ivacson | Szólj hozzá!
Címkék: hanoi nászút vietnam
A bejegyzés trackback címe:
https://ivacson.blog.hu/api/trackback/id/tr94374237
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.